A D-vitamin nem vitamin, nincs semmi köze a vitaminokhoz, csupán orvostörténeti okokból nevezzük így. Vitaminoknak nevezzük mindazokat az élettanilag fontos vegyületeket, melyekre szüksége van a szervezetnek, de nem képes előállítani.
A D-vitamint elő tudja állítani a bőrünk a napsugárzás segítségével, majd két lépésben belőle aktiválódik az egyik legősibb szteránvázas hormon (1).
A D-vitamin több mint 200 különböző gén működését szabályozza testünk legkülönbözőbb sejtjeiben, így nehéz találni olyan betegséget, amely nem javulna megfelelő D-vitamin adagolásra, vagy olyan emberi szervet, amely nem szenved, nem károsodik D-vitamin hiány esetén. Hiánya szív- és érrendszeri betegségeket, csontritkulást, az immunrendszer legyengülését, cukorbetegséget, daganatos és vérképzőszervi betegségeket okozhat. Alább csak a legfontosabbakat emelem ki:

A D-vitamin hatásai

1. A daganatos betegségek előfordulását csökkenti, már jelenlévő daganatos betegségnél növeli a túlélést – pld. vastagbélrák, mellrák, prosztatarák, tüdőrák, stb. (5)
2. Az autoimmun betegségek előfordulását csökkenti, már kialakult autoimmun betegségnél enyhíti a tüneteket – pld. reumás ízületi gyulladás, sclerosis multiplex, gyulladásos bélbetegségek (Crohn-betegség, colitis ulcerosa), pikkelysömör, stb.
3. A csontritkulást megelőzi, kezeli és lehetővé teszi a kalcium felszívódását a vékonybélben (2)
4. A 2-es típusú cukorbetegséget javítja – inzulin termelésének elősegítése, inzulin-rezisztencia csökkentése, gyulladáscsökkentő hatás.
5. Az agyi betegségek kialakulását megelőzi – autizmus, depresszió, skizofrénia, Alzheimer-betegség, demencia, stb (4)
6. A légúti- és emésztőrendszeri fertőzések előfordulását csökkenti – TBC, influenza, egyéb vírusos és baktériumok
okozta betegségek.
7. A sport- és fizikai teljesítményt fokozza – izomtömeg és izomerő növelése, állóképesség gyarapítása, izomfájdalmak csökkentése, stb.
8. A szív- és érrendszeri betegségeket megelőzi – vérnyomáscsökkentés, érelmeszesedés gátlása, vérrögképződés megakadályozása, gyulladáscsökkentő hatás (3).
9. A COVID-19 fertőzés kialakulását megelőzi – a légcsőben antimikrobiális fehérjék (cathelicidin-ek és defensin) termelődését fokozza, amelyek blokkolják a baktériumokat, gombákat, valamint burkolattal rendelkező vírusokat – a COVID-19 is ilyen burokba zárt RNS vírus! (6)
10. A COVID-19 fertőzés súlyosságát mérsékli és javítja a túlélési esélyeket – szabályozza az immunrendszer működését, a tüdőben csökkenti a gyulladáskeltő citokinek szaporoszaporodását és növeli a gyulladáscsökkentő citokinek szintjét is, azaz a citokin vihar ellen dolgozik. (7)

Miért elengedhetetlen a D-vitamin pótlás?

Két nagy változás történt a magyar (nyugati) emberek életében, amely nélkülözhetetlenné teszi a D-vitamin pótlását.
Egyrészt a magyar lakosság az elmúlt 70-100 évben fokozatosan a városokba költözött és felhagyott a szabadban végzett munkával, gyakorlatilag senki sem dolgozik a földeken, így esélye sincs a napon lenni és előállítani saját magának a mindennapi betevő D-vitaminját.
Másrészt, az elmúlt 20-30 évben a lakosság körében terjed a félelem a napsugárzás állítólagos káros hatásaitól. Nyári időszakban a rádióban és tévében minden órában elmondják, hogy milyen magas az UV sugárzás és senki ne menjen ki a napra 11 és 15 óra között, ha nem akar bőrrákban (melanomában) azonnal meghalni. Sajnos senki sem gondolkodik el, ha ez igaz lenne és valóban ilyen veszélyes a napon lenni, akkor hogyan tudta az emberiség túlélni az elmúlt évezredeket, amikor csak ágyékkötőben vadásztunk vagy később naphosszat műveltük a földeket, kaszáltunk és arattunk.
Így ha el is megy a magyar nyaralni, akkor vagy nem megy ki a napra, vagy vastagon keni magát legalább 50 faktoros napvédővel.

D-vitamin helyzet

Magyarországon Semmelweis Egyetem I. számú Belgyógyászati Klinikájának kutatócsoportja által 2013-ban tél végén elvégzett első, országos, reprezentatív D-vitamin-szint mérő kutatás alapján a magyarországi népesség 94 %-a – gyakorlatilag mindenki – nem éri el 75 nmol/l-es elfogadható D-vitamin értéket. A teljes felnőtt népesség 71 %-a – 4 magyarból 3-nál – a D-vitamin szint 50 nmol/l alatt volt, ami D-vitamin hiánynak felel meg. Itt jegyzem meg, a saját D-vitamin szintem (ötször mértem az elmúlt években) folyamatosan 200 nmol/l környékén mozog – de én nem is félek a naptól, és rendszeresen szedem a D-vitamint, amikor nincs alkalmam napozni.
A vizsgálatból az is kiderült, hogy a kora tavaszi hónapokban a magyar felnőtt lakosság átlagos D-vitamin-szintje csak 40 nmol/l, ami körülbelül negyede az igazán egészséges értéknek.
Akkor miért is csodálkozunk, hogy ilyen sok a legkülönbözőbb beteg?

Elegendő napi D-vitamin adag – józan ész kontra orvosi ajánlás

A D-vitamin adagolásában sincs meg az egyetértés, mint az élet legfontosabb kérdéseiben sem. A hivatalok, a hatalom és az őket kiszolgáló média, valamiért mindig félretájékoztatja az embereket.
Persze az emberek is hibásak, hogy leszoktak az önálló gondolkodásról, könnyelműen abban bíznak, hogy a politika, az állam vagy az orvoslás, majd gondoskodik róluk és gondolkodik helyettük. Az én személyes tapasztalatom az, hogy a logikus gondolkodás, a józan paraszti ész többet ér bármilyen diplománál vagy a legmagasabb beosztásnál. Visszatérve a D-vitaminhoz – az orvosok és a média riogatják a lakosságot a túladagolás veszélyével, nevetségesen kevés mennyiséget ajánlva a napi bevitelre.
A magyar ajánlás 2.000 NE szedését javasolva, de csak a téli időszakban, kiemelve, hogy 4.000 NE fölötti adag már mérgező. Három ponton is téves ez az ajánlás:
a) „mérgező” felső határ meghatározása 4.000 NE-ben,
b) napi adag elégtelensége,
c) csak a téli kora tavaszi hónapokban javasolják szedését.

Sajnos a fenti orvosi ajánlás sem állja ki a józan paraszti ész próbáját, hiába fogadta el több tucat professzori és doktori diplomával rendelkező ember. Nyáron fürdőruhában történő napozáskor a bőr enyhe pirulását okozó napsugárzás hatására – bőrtípustól függően ez 20-40 perc – közel 25.000 NE D-vitamin képződik a bőrünkben (8).
Ha tovább vagyunk a napon – akár 100.000 NE is képződik egy huzamosabb napozás közben. Ez nagyságrendekkel több, mint az orvosok szerint „mérgező” 4.000 NE. A 70-es, 80-as években az emberek tömegével többször is előfordult, hogy 2-3 órát volt nyáron a strandon a tűző napon, mégis senki sem tapasztalt D-vitamin mérgezést, viszont a jelenleg gyakori betegségek sokkal ritkábban fordultak elő. A helyes napi adagolás beállításához tudnunk kell, hogy mi a megfelelő D-vitamin szint.

1. A szabadban dolgozó emberek D-vitamin szintje 230-250 nmol/l (9).
2. Saját D-vitamin szintem augusztus végén csupán 1-1,5 órás rendszeres „fecskében” történő napon tartózkodás hatására 200 nmol/l szinten van.
3. Néhány betegem D-vitamin szintje már 1 hetes intenzív napozással és barnasággal járó nyaralás hatására a 30-40 nmol/l szintről elérte a 150-200 nmol/l-t.
4. A téli időszakban legalább napi 10.000 NE D-vitamin szedése kell, hogy elérjük a 200 nmol/l körüli normális védő szintet – ez 2 x 10 csepp Vigantolnak felel meg (a tipikus magyar átlagos szintje most csak 20-40 nmol/l körül van). Miért nem csak a téli hónapokban kell pótolni a D-vitamint? A szadai rendeléseken meg szoktam kérni a betegeket, hogy húzzák fel a pólójukat, hogy lássam a hasuk, hátuk bőrszínét – még most augusztusban is, a megforduló lakosok túlnyomó többsége, ugyanolyan fehér, mint télen – csak a kézfejük, alkarjuk, arcuk barnult le – ez kb. a bőrfelület 10-15 %-a. Ha nem megyünk ki a napra délben fürdőruhában, akkor mindegy, hogy kint éppen tél van vagy nyár!Összefoglalva, az egészség és józan ész ajánlása – az év minden napján szedjünk legalább 10.000 NE D-vitamint (2 x 10 csepp Vigantol), kivéve azokat a napokat, amikor legalább 1 órát fürdőruhában töltöttünk a tűző napon 10-15 óra között – amikor nem csak világit, hanem süt is a Nap.
Ezt az ajánlást egyetlen egy „normális” orvos sem fogja megerősíteni, de az orvosok nem is abból élnek, hogy Önök egészségesek – mindenki csak a saját pecsenyéjét sütögeti.

A túladagolás képtelensége

Miért is nem lehet túladagolni a D-vitamint? Mert mind a bőrben UVB napfény vagy UVB szolárium hatására szintetizálódott D3-vitamin (kolekalciferol), mind a gyógyszeresen bekerülő táplálékkiegészítő D3-vitamin is nem aktív vegyület – a szervezetben sem jó, sem rossz hatást nem vált ki. Ehhez át kell mennie egy 2-lépcsős aktiválódási folyamaton: először a májban 25-hidroxikolekalciferollá (kalcidiol) alakul át, végül a vesében jön létre a már terápiás hatást kifejtő, valóban aktív 1,25-dihidroxi-kolekalciferol (kalcitriol). Az aktív D-vitamin hormon csak az aktuális szükségleteknek megfelelő mértékben képződik a bevitt D-vitaminból. Lássuk el a szervezetünket megfelelő alapanyaggal – napi 10.000 NE D3-vitaminnal, és bízzunk a bölcsességében, hogy annyi aktív D-vitamin hormont állít majd elő, amelyre az aktuális élethelyzetben éppen szüksége van. Ezért elméletig is ki van zárva, hogy túladagoljuk a D-vitamint.

Összegzésként arra kérek mindenkit, hogy
• naponta szedjen 10.000 NE D-vitamint vagy
• menjen ki a déli órákban legalább 1 órára a napra fürdőruhában naptejek nélkül
• ha fertőző, daganatos vagy autoimmun betegsége van – duplázza meg a napi adagot – szedjen 20.000 NE D-vitamin naponta.

Dr. Dobos Vadim

IRODALOM:

1. Takács István: A D-vitamin anyagcseréje”, Orvosi Hetilap, 2012.
2. Szekeres László, Takács István: D-vitamin- hiány hatása a csontanyag cserére, Orvosi Hetilap, 2012.
3. Jambrik Zoltán, Szabó Boglárka, Merkely Béla: D-vitamin-hiány hatása a cardiovascularis rendszerre.
4. Harms, L. R., Burne, T. H., Eyles, D. W., et al.: Vitamin D and the brain. Best Pract. Res. Clin. Endocrinol. Metab., 2011, 25, 657–669.
5. Horváth Henrik Csaba, Bittner Nóra: D-vitamin-hiány hatása a tumorgenezisre, Orvosi Hetilap, 2012.
6. Grant, W.B.; Lahore, H.; McDonnell, S.L.; Baggerly, C.A.; French, C.B.; Aliano, J.L.; Bhattoa, H.P. Vitamin D Supplementation Could Prevent and Treat Influenza, Coronavirus, and Pneumonia Infections. Preprints 2020, 2020030235.
7. Szendi Gábor: A D-vitaminnal szó szerint megmentheti az életét a koronavírussal szembeni küzdelemben, 2020.
8. Holick, M. F., Chen, T. C., Lu, Z., et al.: Vitamin D and skin physiology: a D-lightful story. J. Bone Miner. Res., 2007, 22 (Suppl. 2), V28–33.
9. Szendi Gábor: Napfényvitamin – Hazugságok, tévhitek és tények, Jaffa, 2012.

A D-vitamin – minél több, annál jobb bejegyzés először Út az egészséghez!-én jelent meg.